Nem emelek ki nemeket, mert mindkettőre igaz: a fantáziátlanság, a minimális önismeret hiánya, tájékozatlanság, mondhatni szellemi igénytelenség kitűnő példáival találkozhatunk, ha körülnézünk a társkereső oldalak adatlapjai közt.Soha nem fogom megérteni, hogy miért nem képesek emberek magukról pár sornyi infót kisajtolni, ami alapján egy kis támpontot adhatnak a jelentkezőknek. Hogyan is gondolhatják, hoy a következő - majdnem minden második adatlapon szereplő! - szöveggel boldogulhatnak: "Nem tudok magamról mit írni, de muszáj, mert nem enged tovább a gép. Ezért írok, de remélem most má' elég, mert nem tudok többet mesélni magamról, ha valakit érdeklek, akkor majd úgyis megismer!"
S ennek egy gyönyörű kiegészítése, amikor befikázza a z érdeklődőket: "Levettem a képeimet, mert azt vettem észre, hogy sokan csak amiatt írnak."
Nos, a kép igen fontos - többet is mond ezer szónál. Értéke az értékelhetetlen bemutatkozások mellett óriásira nő. Ha a fentihez hasonló információtartalmú szöveg mellett szerepel, akkor valóban csak a fotó vonzza be a jelentkezőket: ugyan mi más?
Mindenkinek van munkája, hobbija, társaságim élete, családja, szórakozása, céljai és eredményei, élményei és emlékei, tulajdonságai - egyszerre rosszak és jók, s néha még értékes gondolatai is: miért nehéz mégis ezekből 5-6 mondatnyit összeállítani?
Tessék - tanácstalanság esetén - segítséget kérni: a szülők, barátok, kollegák meséljenek pár dolgot rólunk! Miért kedvelnek, miért utálnak, milyen a külsőnk, mit értékelnek bennünk, mikor érezték nagyon jól társaságunkban magukat, mi volt az első, amit megismertek belőlünk, milyen előítéleteik voltak, miért csalódtak bennünk, mivel nevetettük meg nagyon őket...
Nyugodtan mesélhetünk álmainkról és terveinkről.
Mesélhetünk egy legutóbbi izgalmas hétvégénkről, nyaralásunkról, bajnokságunkról, bármilyen élményünkről.
Mesélhetünk elvárásainkról: előző kapcsolatainkról, azok oly tulajdonságaikról, amiket szerettünk és amiket keresni fogunk az újban is.
Mesélhetünk a szerelemről: milyen érzések, gondolatok születnek meg bennünk, mi nekünk vagy akár kedvenc írónknak a szerelem?
Mesélhetünk jelzőkkel: végiggondolva elég sok jelzőt fel tudsz magadról sorolni - ne fáradj a jópofa mondatok megszerkesztésével, ha nem megy, elég egy felsorolás is!
Mesélhetünk barátainkról: ha bemutatjuk őket és melyiket miért kedveljük, talán egy kép rólunk is kialakul!
Mesélhetünk kedvenceinkről: filmben, könyvben, előadásokban, zenékben, színészekben, írókban, politikusokban (mondjuk ez utóbbi kétséges, hogy lenne)
Mesélhetünk iskoláinkról, tanfolyamainkról, szakköreinkrôl...
Mesélhetünk bármirôl, csak könyörgöm: valóban nyissuk ki a szózsákot és ne kelljen több "Nem tudok magamról mit mondani..." bemutatkozást olvasnom!
