A következő olvasói levél egy olyan jelenségről szól, ami jogosan vált ki ellenérzéseket a hölgyekből: jó néhány párkapcsolatban tengődő férfi vadászik a netes társkeresőkön újabb áldozatok után. Egyik sem vallja be a kezdetek kezdetén, hogy nem főállású asszonyt keres, hanem mellékállású pozícióra hirdet. Így sok esetben nagy csalódás éri az ártatlan és tisztességes felet.
Nős vagyok. Már egy ideje. Otthon elvileg minden rendben, de olyan állóvízes. Hiányzik a pezsgés, meg minden, ami ezzel jár. Ne értsetek félre, imádom az asszonyt, nagyon rendes és kevés a konfliktus is, szóval egyáltalán nem bántam meg, hogy elvettem. Nem akarom őt megbántani, sem elhagyni, de kell valami plusz. Várom a további olvasói élményeket az fvtr@citromail.hu címen.
Nehezen tudok eljárni olyan helyekre, ahol lehet ismerkedni. Munkahelyemen - raktáros vagyok - nincs sok nő. Így nekem nagyon jól jön a benti netes hozzáférésem. Lyukas 5-10 perceimben felmegyek a társkereső oldalakra és ismerkedek. Persze nem vallom be az igazat, adatlapomon független vagyok. Időm van, lehetőségem is, kockázat semmi, mert az adatlapomon fénykép nincs. Írok különböző nőknek és ha válaszolnak, akkor levelezni kezdünk. Akkor már - kérésre - elküldöm a fotómat. Ha így is érdeklem őket, akkor pár hetes mailezésbe csapunk. Nem igyekszek, nem cseszegetem őket találkozókkal és telefonálásokkal. Ez úgy tűnik hergeli a nőket és kíváncsivá teszi. Miért nem lép már ez a fickó?
Amikor már érzem rajta a feszkót, a türelmetlenséget és a fokozott érdeklődést, akkor lépek: felhívom. A biztonság mindenek előtt: erre a célra külön kártyám van és vagy bentről vagy esti órákban hívom, amikor nincs mellettem a párom. Itt is kivárós a taktikám. Feltűzelem a nőt, hogy a személyes randikból, amik a legkockázatosabbak, már csak 1-2 alkalom kelljen, hogy a megtörténhessen az! Meg kell mondjam, hogy a személyes randiknál hiába volt az előkészítés, még bőven pofára eshetek, amikor a kíváncsiság ellenére sem jövök be a jelöltemnek. Ez benne van. De lehet, hogy jól választok, mert a találkozók fele az ágyban köt ki! Nem sűrűn van erre lehetőségem, tavaly 2 ilyen kalandom volt. A végén mindig megmondom a szitut, de már csak utána!
Pofátlanság, amit csinálok? Nem érzem annak. Ha eleve azzal kezdenék, hogy nős vagyok, senki nem állna velem szóba. A nőknek biztonság kell, meg állandó kapcsolat. Erre hajtanak: nekik a szex nem lényeges, ellentétben velem! Ők hajtanak bele a hazugságba. A nők maguknak köszönhetik: ha őszintén elmondanám, hogy csak a szex és a hódítás kell nekem, lelépnének.
UI: S mielőtt jönne az okoskodás, hogy menjek bérnőhöz: nekem szükséges a tudat is, hogy nem a pénzért kapom meg a csajt, hanem magamnak köszönhetem.
