Virtuális társkeresés

Mi végre hoztam ezt a blogot létre? - vetődik fel az átlagban ez a kérdés, főleg azokban, akik a virtuális társkeresést még úgy mélységében nem is próbálták ki. Bonyolult feladat önmagában is magunk mellé társat találni. A modern - szabadságtól terhelt - világunkban az emberek nemhogy közelednének egymáshoz, hanem a maguk kis mikrokozmoszait kialakítva - mint egy óriáscsillag felrobbanása után megmaradt apró, szakadt részei - távolodnak egymástól. A bizalmatlanság megakadályozza a régi formák, tradiciók, helyek hatékony mûködését s mindenki próbálkozik azzal, amit jónak gondol. Jó esetben. Mert vannak olyanok is, akik munkájukból és hobbijaikból kiindulva nem nagyon járnak idegen emberek közé és szûkös baráti körükben már nem találva senkit inkább megbékélnek a helyzettel és várnak a csodára: hátha a jószerencse eléjük sodor valakit. Vagy igen vagy nem. S aztán ebbôl születnek a rossz, megalkuvós házasságok. De szerencsére vannak, akik viszont hajlandóak aktívan is tenni magányuk megszüntetésért, méghozzá a technika legújabb vívmányának igen kényelmes módszerével: online társkeresôkbe jelentkeznek be. A mód kényelmes, mert otthoni karosszékbôl is mûvelhetô, kockázatmentes, mert a visszautasítás nem oly sértô, megalázó, mint pl. egy szórakozóhelyen, izgalmas, mert egyszerre részegítôen nagy számú delikvensbôl választhatunk, olcsó, mert a havidíj még mindig gazdaságosabb, mint bármilyen rendezvényre a belépô, tehát sok szempontból egy igazi jótétemény: DE NEM CSODASZER! Valójában ez is az élet leképezôdése, s itt is elôfordulnak bunkók, megtévesztô emberek, szórakozni-másokat átverni akarók, dilisek, lelki betegek, félrelépôk, mûveltek és mûveletlenek, érdekesek és unalmasak, lúzerek és nyerôk, szépek és nagyon csúnyák, kíváncsiskodók és rákattantak: miért is lenne ez jobb, mint a való világ, ha a szereplôi ugyanazok?! Viszont - ha valaki már gyakorlatra tesz szert, jó emberismerô, akkor itt ki tudja szűrni azokat, akik a negatív kategóriába tartoznak, akiket széles ívben el kell kerülni! Ebben a blogban próbálom majd összeszedni mindazt, amit eddig tapasztaltam, hogyan kell jó, informatív adatlapot készíteni, honnan tudhatjuk, hogy melyik adatlap kamu, NETikett, lúzerek és nyertesek, képek elemzése, levelezéstôl a randiig, társkeresô oldalak rangsora és sajátosságaik, kik és miért szórakoznak, biztonság, jó elsô levél, stb.... Szívesen veszem majd a hozzászólásokat, amelyek egyrészt majd árnyalni fogják a képet, másrészt remélem, a beküldött történetekkel szórakoztatva lehet megmutatni a netes ismerkedés hasznát, létjogosultságát, eredményeit és esetleges buktatóit, hogy a jogtalanul illetett negatív kritkát és indoklatlanul rárakodott - "Te miért itt ismerkedsz, hiszen te tök normális vagy?!" - értetlenkedést valami jobbító szándékú és hasznos kritikává, javaslatokká fordíthassuk.

Társkeresés gyermekkel

2007.09.02. 11:55 Line24

30 év felett egyre több az elvált, gyermekes apa-anya. Meglepő számomra - aki egy házasságot is csak nagyon felelősségteljesen vállal be, nemhogy egy gyereket -, hogy mennyien mertek fiatalon tapasztalatlanul, akár érettlenül, akár véletlenül gyermeket szülni. Aztán amikor belépnek az igazán felnőtt korba - 30 feletti korosztályba - akkor elkezdenek szaporodni a problémák, kérdések és a kísértések és robban a család. Ilyenkor maradnak sokan gyermekkel magukra. A vágy egy boldog kapcsolatra persze ilyenkor sem szűnik meg és az emberek próbálnak válás után is talpra állni s beszervezni maguk mellé egy ideális párt. Ez viszont már sokkal nehezebb vagy nem is? Ezt szeretném kitárgyalni egy kicsit fura írással: most kijelenteni nem fogok csak kérdezni...
- Kinek könnyebb pasinak vagy nőnek?
- Van egyáltalán olyan férfi, aki saját maga neveli gyerekét? Kivitelezhető ez?
- Van egyáltalán ideje, energiája egy magányos szülőnek a gyerek mellett találkozgatni és időt rabló netes randikra járni?
- csak gyerekes pasival lehet összejönnie egy nőnek? Célszerűbb ez, hiszen ő már tudja, mit jelent egy gyermek nevelése, léte?
- mikor kell bemutatni a jövőbeni partnert és a gyereket?
- mennyire lehet egy gyermek mellett szabad magánélete?
- anyukák inkább szeparálnák a magánéletüket-szerelmüket-szeretőjüket a gyermektől és eredetileg csak egy pasit keresnek saját használatra avagy mindenféleképp apát keresnek?
- miben mások a gyermekesek randijai, udvarlási szokásai a "szimplákhoz" képest?
- a gyermek elvált szülője belekavarhat/beleszólhat a kialakuló kapcsolatba?
- mindenféleképp szeretniük kell egymást a gyereknek és az új partnernek?
- hogyan lehet megoldani a romantikus együttléteket?
- megbeszélik a gyermekükkel, hogy hova mennek és az mit szól hozzá?
- volt már, hogy valaki azért állt el a friss kapcsolattól, mert kiderült a gyerek létezése?
- volt már, hogy nem jöttek jól ki és ezért kellett szakítani?
- próbálta már, hogy miben változik a jelentkezők összetétele, ha bejelöli, hogy van gyereke ill. ha azt jelöli, hogy nincs?

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fvtr.blog.hu/api/trackback/id/tr91155294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Babcsyka 2007.10.20. 13:10:08

Sziaszok! Barbinak hívnak 12 éves vagyok szeretek bulizni, a haverokkal lógni! Ha szimpi vagyok nyugodtan írjatok! az msn-em :gbarbi@hotmail.com

adidas 2008.01.30. 15:16:39

Eh, a sok kérdés helyett jobb lett volna válaszokat látni :)

gyümíí 2008.06.03. 11:46:01

Sziasztok detty vok 13 éves lezsek haa valakinek bejövök irjastok puszi!!vegyél fel!!msn:szdetti@hotmail.com

laca és imi 2008.11.29. 19:37:59

szijasztok csajszik

zsolti(nigger) 2009.08.31. 02:09:21

hy 17 éves vok bp-n lakom
süti beállítások módosítása