Virtuális társkeresés

Mi végre hoztam ezt a blogot létre? - vetődik fel az átlagban ez a kérdés, főleg azokban, akik a virtuális társkeresést még úgy mélységében nem is próbálták ki. Bonyolult feladat önmagában is magunk mellé társat találni. A modern - szabadságtól terhelt - világunkban az emberek nemhogy közelednének egymáshoz, hanem a maguk kis mikrokozmoszait kialakítva - mint egy óriáscsillag felrobbanása után megmaradt apró, szakadt részei - távolodnak egymástól. A bizalmatlanság megakadályozza a régi formák, tradiciók, helyek hatékony mûködését s mindenki próbálkozik azzal, amit jónak gondol. Jó esetben. Mert vannak olyanok is, akik munkájukból és hobbijaikból kiindulva nem nagyon járnak idegen emberek közé és szûkös baráti körükben már nem találva senkit inkább megbékélnek a helyzettel és várnak a csodára: hátha a jószerencse eléjük sodor valakit. Vagy igen vagy nem. S aztán ebbôl születnek a rossz, megalkuvós házasságok. De szerencsére vannak, akik viszont hajlandóak aktívan is tenni magányuk megszüntetésért, méghozzá a technika legújabb vívmányának igen kényelmes módszerével: online társkeresôkbe jelentkeznek be. A mód kényelmes, mert otthoni karosszékbôl is mûvelhetô, kockázatmentes, mert a visszautasítás nem oly sértô, megalázó, mint pl. egy szórakozóhelyen, izgalmas, mert egyszerre részegítôen nagy számú delikvensbôl választhatunk, olcsó, mert a havidíj még mindig gazdaságosabb, mint bármilyen rendezvényre a belépô, tehát sok szempontból egy igazi jótétemény: DE NEM CSODASZER! Valójában ez is az élet leképezôdése, s itt is elôfordulnak bunkók, megtévesztô emberek, szórakozni-másokat átverni akarók, dilisek, lelki betegek, félrelépôk, mûveltek és mûveletlenek, érdekesek és unalmasak, lúzerek és nyerôk, szépek és nagyon csúnyák, kíváncsiskodók és rákattantak: miért is lenne ez jobb, mint a való világ, ha a szereplôi ugyanazok?! Viszont - ha valaki már gyakorlatra tesz szert, jó emberismerô, akkor itt ki tudja szűrni azokat, akik a negatív kategóriába tartoznak, akiket széles ívben el kell kerülni! Ebben a blogban próbálom majd összeszedni mindazt, amit eddig tapasztaltam, hogyan kell jó, informatív adatlapot készíteni, honnan tudhatjuk, hogy melyik adatlap kamu, NETikett, lúzerek és nyertesek, képek elemzése, levelezéstôl a randiig, társkeresô oldalak rangsora és sajátosságaik, kik és miért szórakoznak, biztonság, jó elsô levél, stb.... Szívesen veszem majd a hozzászólásokat, amelyek egyrészt majd árnyalni fogják a képet, másrészt remélem, a beküldött történetekkel szórakoztatva lehet megmutatni a netes ismerkedés hasznát, létjogosultságát, eredményeit és esetleges buktatóit, hogy a jogtalanul illetett negatív kritkát és indoklatlanul rárakodott - "Te miért itt ismerkedsz, hiszen te tök normális vagy?!" - értetlenkedést valami jobbító szándékú és hasznos kritikává, javaslatokká fordíthassuk.

Ismét itt / a netes társkeresőkről és jövőjükről

2007.10.05. 19:29 Line24

Kedves olvasóim: újra itt valék egy kisebb - lakásfelújítással töltött - szünet után. Fura volt az az elszántság, amellyel nekiestem a falaknak és minden burkolói munkát magam oldottam meg. Kissé hasonlítottam a tavaszi párzási szakaszában lévô hím madarakhoz: ott, mint minden normális, törekvô férfiegyed, - aki szeretne már maga mellé beszerezni egy állandó státuszú tojót, akinek majd tisztességes igyekvéssel gyermeket kezd el készíteni - s amely törekvést kizárólag egy kellemes környezetet biztosító fészekkel lehet abszolválni, na szinte ugyanilyen hevességgel estem neki én is lakóteremnek s próbáltam kicsinosítani, amelyre igazán büszke lehetek majdan, ha sikerül a netes dürrögésem alatt végre egy értelmes hölggyel találkoznom s ôt "felcibálnom" kis "fészkembe".
A munkálatokat lassan befejezve újra felveszem a fonalat - a tanácsok ill. tapasztalatok megfogalmazásában is ill. az  "élmények" gyûjtésében is, így már nem csak a pattinás, viszont annál hasznosabb írásokkal találkozhattok, hanem újakkal is!
                                  

Túl vagyok már pár randin. A sok találkozás alatt kevés olyan - külsőleg - megragadó hölggyel találkoztam, aki már az első pillanattól kezdve izgatta volna képzetem és egyértelmûen arra ösztökélt volna, hogy megismerjem. Hiába válogatok a fotók alapján igazán körültekintően és szelektálom ki a hölgyek 90%-át, s már hiába próbálom a lehető legrosszabbul sikerült képet figyelembe venni s még azon is rontani képzeletemben, a személyes találkozás eredménye még így is szinte minden esetben alulmúlja!
Nem hiszem, hogy túl igényes vagyok, miközben - természetesen - vannak azért igényeim. Nem kifejezetten modell lányokat keresek, nem szépség-idolokat, egyszerűen csak az engem megragadó típust.
Amikor az autóban ülök rengeteg nekem tetsző lányt látok s az utcán biztosan 5 perc találnék olyat, akivel szívesen beülnék egy kávéra. A neten viszont - s erre keresem a választ - oly kevés figyelemfelkeltőt találok. Miért? Mások jelentkeznek fel egy társkereső oldalra? Valóban más - a való élethez képest - az összetétel a neten? Biztosan. Hiszen még mindig nagyon kevesen kerülnek a háló közelébe, pláne még kevesebben határozzák el magukat az itteni társkeresésre, mint akik nap, mint nap odakint járnak kelnek..
S akik elhatározzák magukat a regisztrációra, vajh tényleg csak azért, mert külsejük alapján nem kapósak? Mennyire fog kétfelé oszlani a társkeresés: lesznek a szépek, a jók, a bátrak és szerencsések, akik a való világban fognak ismerkedni ill. lesznek az előnytelenek, a gyámoltalanok, a szerencsétlenek, akik pedig a neten? Lesznek fiatalok, akik a suliban, sporteseményen, szórakozóhelyen megoldják és lesznek öregek/elváltak/gyermekesek, akik lehetôség híján a netre kényszerülnek?
Avagy előbb-utóbb mindenki a 21. század új ismerkedési formáját fogja használni, mert a való életben már kezdünk annyira elszigetelődni egymástól, hogy egy idegen kedves szava vagy mosolya mögött is rosszat sejtünk?

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fvtr.blog.hu/api/trackback/id/tr79184956

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gergo 2007.10.06. 00:55:37

Szia! Már azt hittem megtaláltad az igazit, azért nem írsz ide ilyen szösszeneteket. Érdekes olvasmány mindegyik. :-) Ne keseredj, nekem (talán) épp most volt szerencsém... Neked is biztosan lesz. csak akkor blog nélkül maradunk :-(

atleta.hu · http://www.atleta.hu 2007.10.06. 05:20:02

Lehet, hogy masok jelentkeznek fel. Meg az is, hogy az utcan elmesz 1000 no mellett (10 perc alatt) mire latsz egy erdekeset. A weben ez sokkal tovabb tart. Csak az adatlapjukat vegigbogaraszni is iszonyat melo lenne. Hat ezert mondom, hogy evolucios szempontbol nem celrvezeto a dolog :). (Foleg ilyen buta site-okkal. De a kepeken segiteni nem lehet, csak az ismerkedesi nyugokon.)

Anita 2007.10.06. 19:18:56

Szia!
Szerintem sehol nem könnyü párt találni!Én is nagyon keresm az igazit,de lehet hogy ilyen nem is létezik?!Nagyon nehezen ismerkedek,de ha valakit megszeretek iszonyúan tudok hozzá ragaszkodni,ezzel meg elrémisztem magamtól!Vagy nem is tudom miért nem tudok kialakitani egy normális kapcsolatott!

Béla 2007.10.07. 06:45:15

Nagy hibája a netes társkeresőknek - lehetőségeikből adódóan -, hogy sok fontos információ nem jön át, vagy torzítva. Sok embert a mimikája, gesztusai, stílusa tesz vonzóvá, ami nagyon nem jön át egy fotón. Illetve van aki egyszerűen nem fotogén. Az írásbeli készség pedig sokszor übereli vagy alulmarad az élőszavas kommunikációhoz képest. Sokszor jártam úgy, hogy valakit elképzeltem valamilyennek az adatlapja alapján, aztán élőben teljesen más volt - vagy sokkal jobb, vagy sokkal rosszabb.

Illetve helyesírás - a munkahelyemen van egy pasi - kedves, intelligens, sármos, nagyon jó személyisége van - de mégis néha alig tudom visszafojtani a nevetést egy-egy e-mailjét elolvasva, annyi helyesírási hiba van benne. Pedig egyetemet végzett és nem is a legrosszabbat!
süti beállítások módosítása