A nemzetközi helyzet fokozódik, a harc egyre kiélezettebb, a jó nők száma arányosan csökken a netes társkeresőkre regisztráló pasik számának emelkedésével. A konkurenciaharc csak a legjobbakat engedi dúskálni és kedvük szerint szemezgetni, míg az átlagos hímneműnek (vagy az annál is rosszabbnak - bármilyen tekintetben) kitartó küzdelmet kell vívnia az értelmes, esztétikus, képzett és érdekes nőkért. Így a "csak" átlagos (Átlagos definícíója itt: nem minden tekintetből ideális paramétereket hozó - magyarul: nem a tökéletes - pasik, akiknek anyagi helyzetük, képzettségük, külsejük és stílusuk közül bármelyik is hiányt szenved!) férfiak sok "érdekes" lánnyal fognak öszefutni.

Bizony a net egyes hölgyeknek csak egy lehetőség, de vannak szép számmal olyanok is, akiknek a megoldás (mivel a való életben külsejük vagy élethelyzetük miatt nem találnak könnyen társat) - így legalább csak önhibájukon kívül okoznak csalódást a pasiknak. Megint mások pedig szánt szándékkal írtják ki a férfiakból a lelkesedést, a hitet, hogy ez elvileg egy jó módszer lehetne társkeresésre ill. szánt szándékkal alázzák, tiporják meg az erősebb nem önbizalmát!

Lássuk a neten előforduló negatív nőtípusokat:

Fogalma sincs mit/kit akar és nagyon unatkozik ill. a randihiéna: épp túl van egy kapcsolaton, amelyben lelkecskéje megsinylette a gonosz párjának folyamatos lelki terrorját. Nem baj, juszt is találni fog magának másikat, méghozzá azonnal! A feszültség és csalódottság már kitáncolva és beszélve: a barátnők már mind halálba szekálva, a bulihelyek végiglátogatva, mindenki kívülről fújja a szakítás sztoriját. Az esték magányosak és üresek. S ekkor jön az isteni fény, hogy másik pasit kell szerezni. Vagy legalábbis úgy csinálni! Ekkor hősnőnk felregisztrál és levelezésbe kezd jó sok hímneművel. Hirtelen felcsillan előtte a szép és sikeres élet reménye, hiszen itt sokan írnak, rengetegen szeretnének vele találkozni, ergo ő egy nagyon cool csaj! A visszafogott és félénk lányból, aki eleinte nehezen szánja rá magát egy direkt (nem spontán) randira egy teljesen vadidegen sráccal, az később rájön, hogy ez egyáltalán nem kellemetlen élmény!
Kapcsolatra nem áll készen, hiszen az előző emléke még dühöng benne és visszasírja, de erről nem hajlandó tudomást venni! Egyre másra tolja a randikat, mert addig sem kell otthon ülni, megadja az esélyt magának is és a srácoknak is, de érdekes módon egyikhez sem vonzódik, egyik sem kelti fel az érdeklődését. Mily meglepő!
A találkozások jó hangulatban telnek el, a beszélgetések jól sülnek el, a srácok reménykednek, de a következő randira már nem kerül sor - a lány nem veszi fel a telefont, nem hív vissza és az sms-ekre sem válaszol.
Hasonlít a sima "nem voltunk egymásnak szimpatikusak" effektushoz, csak annyi különbséggel, hogy itt esélye sem volt a srácnak! S ezzel mi a gond? Hogy ha valaki sok ilyet kap ki, akkor egy idő után azt kezdi el gondolni magáról, hogy nem elég jó, valamit elront, rossz a kisugárzása - s ez később önbeteljesítővé válik, miközben erről szó sem volt!
Illetve a másik probléma, hogy senki nem szereti - joggal - ha szórakoznak vele, ha kihasználják: a reménytelen dolgokba kevesen vágnak bele önszántukból.

Ennek a típusnak van egy másik változata, - a randihiéna -, aki előre megfontolt szándékkal randizik sorozatban, tudva magáról azt, hogy abszolút nem akar maga mellé senkit, nincsenek kapcsolatkialakítási szándékai, de találkozgat, mert addig sem unatkozik, hisz beszélgethet, kiruccanhat otthonról, eljátszhatja a királylányt, megtapasztalhatja szinte minden este a különböző pasik kézelfogható rajongását, ami erőteljesen simogatja fals hiúságát. Gusztustalan, mert tudatosan teszi ezt, senkinek nem mondja el önző motívációit, így a gerinctelen viselkedése és randi utáni szó nélküli eltűnése (nem veszi fel a telcsit, nem válaszol) a pasikat frusztrálja - indokolatlanul! Találkoztam - sajnos - ilyenekkel én is. Egyikük pedig nagy büszkén - fogalmam sincs miért - még be is vallotta nekem!

Konkluzió: ha a szakítása - hosszútávú avagy mély érzelmeket megmozgató együttlét után - nemrégiben történt, akkor - még a hölgy állításával szemben is - a fent elmondott negatív tünetek után ne magunkat hibáztassuk! Sőt, a 3. randiig ne is fektessünk bele túl sok érzelmi energiát! Egy férfi számára az önnbizalom és önbecsülés nagy érték, így érdemes megvédeni az ilyen felesleges negatív hatásoktól.
Randihiéna esetén: kérdezd meg feltétlenül, hogy hány találkozáson van túl ill mennyi idő alatt, s ha ez az érték magasabb, mint 10 db/hó, akkor fejezd be gyorsan - hacsak nem vagy marha biztos tetszési indexedben - és menekülj!


Marha jó nő vagyok, bizonyítékot akarok: Pár nő kizárólag azért teszi fel magát a netre, hogy valamiért kipukkadt önbizalmát feltunningolja, ismét visszatuszkolja az egekbe. Erre a szépségverseny, a pontozás, de akár a szimpla postafiók feltöltése álmatlan és lelkes férfiuserek által is kitűnően alkalmas. Biztos fantasztikus érzés lehet, amikor ezen - kizárólag a véletlenül jó pillanatban lekapott, épp eleget elrejtő és még épp eleget megmutató fotókra - ömleni kezdenek a jelentkezések és bizonyára igen reális képet kap a hölgy a partnerkereső piac grafikonján történő elhelyezkedéséről. Visszaírni már nem kell egynek sem, hiszen ő komolyan ismerkedni soha nem akart - ja, kivéve a fehér Porsche-és herceggel -, tehát a majomkodó egyéb lúzerek ideje és lelkesedése pedig nem számít!

Konkluzió: nézd meg hány olvasatlan levele van! Ha ez a szám 40 van annál is több, ill. idővel ez exponenciálisan növekszik, akkor hagyd a csudába!


Képeit fel nem fedős, el nem küldős: defektes csajok. Legtöbb, aki nem rakja ki képeit avagy nem küldi el a határozott kérés ellenére sem, azok valószínűleg rondák. Arra várnak, hogy majd a sok levelezés alatt beleszeretsz, megkedveled őket, s majd ha már rápörögtél, akkor megbocsátod a külsőségek alapos hiányoságait. Csak egy dolgot felejtenek el ezeket a nők: a pasik másképp működnek - az egészséges szexhez kell valamiféle külső vonzódás, a nő testének megfelelô hőfokú kívánása. S egy olyan nő, amely taszajtja a pasit, azon a szerelem sem fog segíteni, akkor sem fog vele lefeküdni. Az már egy másik kérdés, hogy vannak srácok, akik a gebékre buknak ill. vannak, aki a dagikra, a nagyseggűekre és a kicsikre - így végül minden nő elkel - csak ezzel már egy pasi az elején is tisztában van, így a fénykép küldése már nem befolyásolja maximum pozitív irányba avagy már az első lépésnél lerendezi a dolgokat.
Megint mások pedig különböző félelmeikre hivatkozva nem küldik el fotójukat: ezek a nők párkapcsolatban élnek, amelyben nem akarnak lelepleződni s ahonnan heroikus küzdelem lenne kirobbantani őket.

Konkluzió: Kérj fényképet, ám ha a lány nem küld, akkor törölj, mert végtelenül hosszú és felesleges levelezésbe mész bele!


Társkereső oldalon nem ismerkedős, csak barátok miatt itt levős: ezt a díszpéldányt nehezen tudom megérteni és akceptálni. Van e típusnak egy kitűnő oldala, ahol támogatottan és üzemszerűen be lehet jelölni az adatlapon, hogy kizárólag a barátai miatt van fent. Már elnézést kérek csökött és földhözragadt logikámért, de a barátokkal lehet tartani kapcsolatot személyesen, telefonon, emailen, skype-on, chat oldalakon, iwiw-en, de MIÉRT ÉPP EGY TÁRSKERESŐ OLDALON KELL NEKI HAVERKODNIA? Idegesítő, ha kidob a keresés után pár adatlapot a rendszer és rájuk kattintva rendszeresen olyannal találkozhatunk, aki nem óhajt ismerkedni!? S ha véletlenül valaki ír neki - hétköznapi és üzemszerű gondolkodása révén -, akkor még ő reagálja mindezt le emelt hangon és lebaszó stílusban.
Tessék már - aranyaim - észrevenni a közösségi oldalak és a társkereső oldalak közti különbséget és nem lefárasztani a tisztességes szándékú férfiak egy részét.

Konkluzió: Hagyd a fenébe az ilyeneket és még véletlenül se írj nekik! Ha mégis megtetted és kapsz egy ordenáró stílusú választ, akkor nyugodtan küldd el a fenébe, de legalábbis az iwiwbe!


Társkereső hobbista: ő annyiban más, mint a hiéna, hogy ő a randikon szereti kisajtolni a pasikból a lehető legtöbbet - pénzt, ötleteket, udvarlást, bókokat, különleges helyre szóló meghívásokat. Nem elégszik meg egy sima kávézóval és egy cappucinoval, hanem vendéglőt akar, kajálni, alkoholizálni, sokat beszélgetni, rengeteg bókot hallani. Akkor is találkozik vele, amikor nem kelt fel benne vágyat a másik és elcipelteti magát színházba, vacsizni, stb. miközben a szórakozás legapróbb költségeiből és megszervezéséből sem vállal be semmit! Ezeket a randikat addig húzza, amíg a pasi nem fog gyanút és tesz meg konkrét lépéseket, hogy behajtsa a randik "ellenértékét". Abban a pillanatban - falhoz állítva - viszont kijön a farbával és közli, hogy az ő érzései nem tartanak még ott, csak barátságra gondolt, miközben azért jól érzi magát az átvert pasival. Naná! Ha az én seggem alá tolnának mindent, szórakoztatnának és állnák költségeit, akkor én is jól tudnám magam érezni.
Egyes esetekben még - de csak kizárólag well-ness hétvégék beajánlása esetén - a testét is képes bevetni, csak hogy újabb térítésmentes élményekhez jusson.
Ő nem kurva - az egy másik kategória. Ő nem kizárólag anyagi ellenszolgáltatásért csinálja: nem akar gondolkodni, szervezni, fizetni, csak élvezkedni. Számára az igazi férfi egy activity tourist office.

Konkluzió: Kellemes, de ne drága kávézókba szervezd a találkozót, ahol még véletlenül sincs étel és inni nem nagyon dívik. Akkor vesd be a költséges nagyágyúkat és legyél úriember, amikor megérzed a másik oldalról is a vonzódást.


Végezetül minden komoly szándékú férfinak, aki a netes társkeresésre adja a fejét, vastag páncélt kívánok kis egója körül, hogy a fent taglalt hölgyek azt meg ne sérthessék ill. addig, míg az igazi nem érkezik meg sok-sok mellékhatás nélküli leszarom tablettát, mert egyetlen egy nô, aki nem értékel minket, sem érdemli meg, hogy felidegesítsük magunkat!