Virtuális társkeresés

Mi végre hoztam ezt a blogot létre? - vetődik fel az átlagban ez a kérdés, főleg azokban, akik a virtuális társkeresést még úgy mélységében nem is próbálták ki. Bonyolult feladat önmagában is magunk mellé társat találni. A modern - szabadságtól terhelt - világunkban az emberek nemhogy közelednének egymáshoz, hanem a maguk kis mikrokozmoszait kialakítva - mint egy óriáscsillag felrobbanása után megmaradt apró, szakadt részei - távolodnak egymástól. A bizalmatlanság megakadályozza a régi formák, tradiciók, helyek hatékony mûködését s mindenki próbálkozik azzal, amit jónak gondol. Jó esetben. Mert vannak olyanok is, akik munkájukból és hobbijaikból kiindulva nem nagyon járnak idegen emberek közé és szûkös baráti körükben már nem találva senkit inkább megbékélnek a helyzettel és várnak a csodára: hátha a jószerencse eléjük sodor valakit. Vagy igen vagy nem. S aztán ebbôl születnek a rossz, megalkuvós házasságok. De szerencsére vannak, akik viszont hajlandóak aktívan is tenni magányuk megszüntetésért, méghozzá a technika legújabb vívmányának igen kényelmes módszerével: online társkeresôkbe jelentkeznek be. A mód kényelmes, mert otthoni karosszékbôl is mûvelhetô, kockázatmentes, mert a visszautasítás nem oly sértô, megalázó, mint pl. egy szórakozóhelyen, izgalmas, mert egyszerre részegítôen nagy számú delikvensbôl választhatunk, olcsó, mert a havidíj még mindig gazdaságosabb, mint bármilyen rendezvényre a belépô, tehát sok szempontból egy igazi jótétemény: DE NEM CSODASZER! Valójában ez is az élet leképezôdése, s itt is elôfordulnak bunkók, megtévesztô emberek, szórakozni-másokat átverni akarók, dilisek, lelki betegek, félrelépôk, mûveltek és mûveletlenek, érdekesek és unalmasak, lúzerek és nyerôk, szépek és nagyon csúnyák, kíváncsiskodók és rákattantak: miért is lenne ez jobb, mint a való világ, ha a szereplôi ugyanazok?! Viszont - ha valaki már gyakorlatra tesz szert, jó emberismerô, akkor itt ki tudja szűrni azokat, akik a negatív kategóriába tartoznak, akiket széles ívben el kell kerülni! Ebben a blogban próbálom majd összeszedni mindazt, amit eddig tapasztaltam, hogyan kell jó, informatív adatlapot készíteni, honnan tudhatjuk, hogy melyik adatlap kamu, NETikett, lúzerek és nyertesek, képek elemzése, levelezéstôl a randiig, társkeresô oldalak rangsora és sajátosságaik, kik és miért szórakoznak, biztonság, jó elsô levél, stb.... Szívesen veszem majd a hozzászólásokat, amelyek egyrészt majd árnyalni fogják a képet, másrészt remélem, a beküldött történetekkel szórakoztatva lehet megmutatni a netes ismerkedés hasznát, létjogosultságát, eredményeit és esetleges buktatóit, hogy a jogtalanul illetett negatív kritkát és indoklatlanul rárakodott - "Te miért itt ismerkedsz, hiszen te tök normális vagy?!" - értetlenkedést valami jobbító szándékú és hasznos kritikává, javaslatokká fordíthassuk.

Társkeresés a neten = Hipermarketes bevásárlás

2008.11.24. 12:20 Line24

Mai fogyasztói társadalom jelképeivel élve ez az egész internetes párkeresősdi olyan, mintha bemennél a szupermarketbe és a polcokra kitett nôk-férfiak közt válogatnál. A netes társkeresôkben is vannak akciós termékek: ki lehet fogni bizony leértékelt önbecsüléssel rendelkezô szép leányt, sportos férfit, vagy sérült csomagolású, de belül nagyon sok extrával rendelkezôt is. Így kevesebbért juthatunk hozzá jobbhoz, ha elég kitartóak és szerencsések vagyunk!
Aztán vannak mindössze egyszeri használatra - amilyen pl. az eldobható papírzsebkendôk - érdemesek. Vannak nagyon porosak is, akiken látszik, hogy már hosszú ideje nem nézett feléjük senki. S van egy külön giccspolc is: a kikent, kiszôkített, BMW-s gyúrtak, akik mindössze "dísztárgynak" jók, de a hétköznapokban a használati értékük egyenlô a nullával.
Azok ragadják meg legelôször a figyelmed és azokat emeled le a polcokról, amelyek megtetszenek és ha még az elolvasott ismertető alapján úgy gondolod, hogy a tulajdonságai is megfelelőek, akkor máris pakolod be a kosaradba. Illetve pakolnád, mert elôtte - természetesen - leellenőrzöd az árát is. Az ár alapján vannak ugyanis kategórizálva a polcok és mindenki eleve odanyúl, ami az ő pénztárcájához van méretezve. Ha nem, akkor ráfázik. Idővel mindenki rájön (vagy nem, akkor folyamatosan csalódik), hogy melyik az ő polca, honnan érdemes válogatnia: nem magasabbról, s nem mélyebbről!
Ezt kellene megtanulni a párválasztásban is! Sokan ott tévednek el, hogy fogalmuk sincs mit keresnek, nincsenek tisztában igényeikkel, mit tudnak saját maguk adni, mit engedhetnek meg maguknak, mert hol rosszabbat választanak, hol jobbat...
Ha képes lenne mindenki a saját polcáról kinézni magának valakit, úgy sokkal kevesebb csalódás érne mindenkit! Ezt kell és ezt a legnehezebb megtanulni! Meghatározni, hogy kik vagyunk és kire vágyunk! Pedig, ha ezen a lépésen túl vagyunk, akkor már túl vagyunk a nehezén is: utána mindössze meg kell keresni azt, aki mellénk illik!

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fvtr.blog.hu/api/trackback/id/tr87784080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gábbor 2008.11.24. 13:12:51

Ez mi vót?

GatyaPityu 2008.11.24. 13:17:39

A "húspiac" jelzőt pejoratív értelemben véve mindenki általában csak az internetes társkeresőkhöz hajlamos hozzákapcsolni, pedig egy egyedülálló, párját kereső nő vagy férfi ugyanúgy, hasonló szempontok alapján néz körül pld. egy szórakozóhelyen, vagy a munkahelyén ha "vadászati" céllal felméri a terepet. Így van, ez egy húspiac, nem kevésbé mint más lehetőségek.
Az kimaradt a cikkből, hogy sajnos az "áruház férfi osztályán" erős hiány mutatkozik a nők részéről, így aztán a gyengébbik nem sokkal könnyebben tud válogatni, a nőknek nagyobb az esélye, hogy "olcsón csinál jó vásárt" mint fordítva a férfiak esetében, mert a hímnemű oldalon erős túlkínálat mutatkozik.

weasel 2008.11.24. 13:49:42

idézet: "... mert a hímnemű oldalon erős túlkínálat mutatkozik."

Ez csak egyféleképpen lehetséges, ugye? Jól gondolom?

Hiszen tegyük föl a következőket:
-- adott korosztályban a férfiak és nők száma nagyon közel van egymáshoz
-- a nők megelégszenek egy pasival, hiszen (ez sokszor szóba került már) a mélyebb, bensőségesebb, kizárólagosságra épülő kapcsolattípust preferálják.

Ha ilyen feltételek mellett mégis "hiány" van nőkből, akkor az azt jelenti, hogy jó pár pasas van aki egyszerre több nővel is kavar, _ANÉLKÜL_ hogy a hölgyek ezt sejtenék. Ezáltal elvonja őket a "húspiacról", ezért a hiány.

Mit gondoltok?

kóristalány 2008.11.24. 14:00:53

Utálom ezt a megközelítést, de sajnos minden szava igaz.
Ha már a piac hasonlatnál tartunk...amennyiben mégis magasabb polcról szeretnénk válogatni, segíthet a jó marketing. Ez túlkínálat esetén is igaz.
Az akciós áruknál tudjuk mire számíthatunk, a veszély a másik oldalon leselkedik; a hatalmas piros almák belseje majdnem mindig rohadt...
A keresgélést ráadásul igencsak megnehezíti, hogy itt nincsenek cimkék, hogy segítsenek az eligazodásban, és az áruk nem polcokon, hanem ömleszve vannak.

GatyaPityu 2008.11.24. 14:42:27

weasel 2008.11.24. 13:49:42

Nem feltétlen.
A lányok többsége még mindig eredendően "vesztes dolognak" (lúzerségnek) tarja azt, hogy a neten ismerje meg élete párját. És ha esetleg csinosabb, szebb már csak egy kicsit is, mint a nagy átlag, akkor könnyen megvan rá az esélye, hogy az internet nélkül is rátalálhat a nagy ő-re, mert pld. leszólítják az utcán, bevásárlóközpontban, vagy éppen egy szórakozóhelyen. A férfiakat meg ugye általában nem szólítják le a csajok (kivéve a hivatásos ősi szakmában dolgozó pillangók pld. az Üllői út mentén sötétedés után, de az egy egészen más kategória). És szerintem a huszon-, és harmincéves korban még a pasikból van több. Negyven, de főleg ötven felett ez megfordul, ott már a nők vannak többségben.
Persze nem vitatom, hogy neked is igazad van, bizonyára sokan keresnek alkalmi partnert a net névtelen világában a meglévő társuk mellett. De láttam én már ilyen női változatban is. :-)

GatyaPityu 2008.11.24. 14:44:37

kóristalány 2008.11.24. 14:00:53

...És tegyük hozzá, hogy ezen a "piacon" bizony nincsenek fogyasztóvédelmi törvények, illetve olyan szervek, amelyek ezeket betartathatnák. Így aztán az említett "jó marketingnek" köszönhetően néha egészen nagy, és nem kimondottan kellemes meglepetések is érhetik az embert. :-))

weasel 2008.11.24. 14:55:44

Atro:

Igazad lehet, valóban. Ebben az esetben tehát a pár nélküli nők alulreprezentáltak a neten, és várják hogy IRL rájuk találjon valaki. Kellene egy olyan fórum, amin őket is meg lehetne találni - ez megoldaná a túlkínálat/hiány problémáját.

Nem ígérkezik könnyűnek. Talán partykra/bulikra kellene járni? Vagy minden egyedül utazó hölgyet leszólítani a villamoson?

GatyaPityu 2008.11.24. 15:21:45

Weasel, természetesen lehet próbálkozni party-kon is, de egyrészt ott még inkább csak a külső számít, egy zajos, zsúfolt, félhomályban tündöklő helyen nem sok lehetőség van mélyre szántó gondolatok megvitatására, ennyiből a net némileg többet adhat - már aki kitölti rendesen az adatlapját és ír rá valami értelmeset is azon kívül hogy "Ha megismersz, megtudod, milyen vagyok" vagy "Nem tudok mit mondani magamról, inkább ismerj meg" , stb. Persze a spontanitás szempontjából a net a legutolsó helyen van, mert nincs személyes kommunikáció. És ne feledjük, hogy vannak akik tényleg csak szórakozni, kikapcsolódni mennek el egy szórakozóhelyre (én ismertem olyan lányt, aki szívesebben járt bulizni egy buzibárba, mert a zene jó volt, és legalább a pasik nem nyomultak rá állandóan).
Az utcán leszólítást én személy szerint még sosem próbáltam, bevallom őszintén, nekem ehhez nincs elég bátorságom, és kellő rátermettségem, hogy az akció tényleg spontán és laza legyen, ne pedig görcsös és zavart, szóval az utcán ismerkedésre csak kevesen képesek, akik tényleg ultra lazák tudnak lenni, és nem veszik a szívükre a visszautasítást (mert hát erre van a legnagyobb esély az utcai ismerkedéskor).

GatyaPityu 2008.11.24. 15:26:00

Egy kis humor feszültségoldás gyanánt (...elsősorban férfiaknak) :-D


Karácsonyra megnyílik egy áruház, ahol a nők férjet vásárolhatnak magunknak!

A bejáratnál az alábbi utasítás található:
- Az áruházat mindenki csak egyszer látogathatja meg.
- 6 emelet van, a férfiak tulajdonságai emeletenként javulnak.
- Bármelyik férfit választhatják az adott emeleten, vagy felmehetnek a következő szintre.
- Az előző emeletre visszamenni nem lehet.

Egy hölgy úgy dönt, hogy kipróbálja, és partnert keres magának.

Az első emelet ajtaján a következő felírat található:
"Ezeknek a férfiaknak van munkája."
A hölgy úgy dönt, hogy megnézi a következő emeletet is.

A második emelet ajtaján ez áll:
Ezeknek a férfiaknak van munkája és szeretik a gyerekeket. A nő tovább megy.

A harmadik emelet ajtaján ez áll:
Ezeknek a férfiaknak van munkája, szeretik a gyerekeket, és félelmetesen jóképüek.
Wow, gondolja a nő... de tovább megy.

A negyedik emelet ajtaján ez áll:
Ezeknek a férfiaknak van munkája, szeretik a gyerekeket, félelmetesen jóképüek és segítenek a házimunkában.
Hihetetlen gondolja a nő, nehezen áll ellen a kisértésnek, de mégis tovább megy.

Az ötödik emelet ajtaján ez áll:
Ezeknek a férfiaknak van munkájuk, szeretik a gyerekeket, félelmetesen jóképüek, segítenek a házimunkában és romantikusak!
A nő teljesen elképed és úgy dönt, hogy benyít... de aztán mégis megtorpan és felmegy a hatodik emeletre.

A hatodik emelet ajtaján ez áll:
"Ön a 31.456.012-es számú látogató.
Ezen az emeleten nincsenek férfiak, csak azért van, hogy bebizonyítsuk, hogy a nők sosem elégedettek.
Köszönük a látogatást!

Karácsony lévén az egyenjoguság jegyében az utca szemközti oldalán a férfiaknak is nyílt egy hasonló áruház.
Itt a férfiak kereshetnek maguknak asszonyt.

A rendszer ugyan az...

Az első emelet ajtaján a felirat:
Ezen az emeleten azok a nők vannak, akik szeretik a szexet.

A második emelet ajtaján a felírat:
Ezen az emeleten azok a nők vannak, akik szeretik a szexet, és nem bánják, ha a férjük időnként elmegy sörözni a cimbikkel.

A harmadik, negyedik, ötödik, hatodik emeleten még SENKI sem járt...

kóristalány 2008.11.24. 20:26:25

Atro

A hazudozás egyáltalán nem jó marketing; rövid ideig megvezethetsz valakit, de gyakorlatilag semmi értelme.
A vicc nagyon a helyén van...

Quark 2008.11.25. 23:20:20

A KSH szerint 40 alatt 1000 férfira 970 nő jut. 60 évesen meg 2000, de ez nyilván már késő :-). A net már csak a nők műszaki analfabétásága miatt is elcseszettebb. Mellékesen felmegy egy tök átlag nő kap naponta 20 levelet, naná, hogy elszáll az igényekkel (lehet velem is elszaladna a ló).
Bezárásképp.Nehogy már az egyedülálló férfiak legyenek hibásak, hogy egy csomó csaj még 35 évesen is beáll szeretőnek (amivel aszisztál egy család szétveréséhez), vagy 20.-nak valami falu bikájához.

Csuszi Árpád · http://www.igazicsajok.hu/ 2008.11.28. 11:30:38

Igen, igazatok van.
Teljesen átlag lányok a neten körülrajongás érzését élhetik át, de tudniuk kell, hogy ez virtuális körülrajongás, úgyanis ezen levelek közül rengeteg a sablon, akik tényleg csak dugni akarnak. Tehát hamar ki lehet józanodni, és a való élet a mérce, hogy ott élőben mennyire tetszik az erősebbik nemnek.
A másik pedig a szexpartnerkeresők, ott szerintem rengeteg kamu vagy csak hülyéskedő csaj van.
A harmadik meg akik csak mutogatják magukat, és így élik ki a fantáziáikat, kicsit virtálisan, pl ilyen az igazicsajok.hu is, megadják az msn címüket, de csak kevés akar valóban is annyira férficsábász lenni, mint ahogy mutatja magát. Inkább csak webcam szexet akarnak, vagy egyszerűen csak szeretik ha istenitik őket a meztelen képeik miatt.

Tehát ez a virtális tér eléggé csak virtális, maradjunk a valós életnél. Bár nekem pl. már volt több olyan élményem, hogy netről dugtam meg csajt, de akkor is jobb élőben vonzódni és vadászni.
süti beállítások módosítása