Hogyan készül egy szívatós, tulajdonképpen a kudarcot önmagában hordozó férfi adatlap. Vagy lehet, hogy ez a sikeres, a mai irányzatoknak megfelelő? (Nem kell feltétlenül komolyan venni!)
30-as magányos férfiként rászántam magam, hogy teszek valamit magánéletem rendbehozásáért, - ami a munka, az otthoni sörözés-chipszabálás és a haverokkal történő további "folyékonykenyér" legurítása különböző közösségi kultúr helyeken Bermuda háromszögének mindent elnyelő tesze-toszaságában telt -, így felregisztráltam az egyik legnagyobb hazai társkereső kupisite-ra. Nyitott és optimista voltam: csak összejön már valami csajszi, mert annyian vannak odafent és mind pasit keres, nehogymá pont én ne kapjak ki egy jobb bulát a nyájból! Persze, csak komoly kapcsolatra - de lehet, hogy reggel mégis rájövök, nem kerek ez a csaj és kirakom, mert ha már az igazit keresem, akkor legyek végre igényes! Hát nem?
Várom leveleiteket, élményeiteket, kifejtős véleményeteket, ötleteiteket az fvtr@citromail.hu címen.
Fotóimon - ha ugye komolyan keresek -, akkor fontos megmutatnom a jobbik oldalamat, mindazt, amit elértem! Tehát: izompólós-feszítősből kell egy, a Jani Merdzsója előtt készültből is egy (hátha, azt hiszi, hogy az enyém, pedig nem, de nem is mondtam, így nem reklamálhatnak a bulák!), hű kellene valami nyaralós-tengeres, mert azt is komálják a csajok, meg ja, bulizósból, mert lássák, hogy a kultúra is erős oldalam!
Középvezetőnek állítottam be magam, mert sima alkalmazottnak biztos nem írnának vissza: később láttam, hogy tök jó döntés volt ezt, mert a csajok közt szintén csak vezetők vannak! Nem szerettem volna, ha egy ilyen apróságon bukik el a nagy szerelem, így felvettem a kesztyűt és egzisztenciálisan legyűrtem őket!
Az adatlapomon bejelölt felsőfokú képesítésembe is bele lehet kötni (de nem ajánlom senkinek!): elkezdtem egy fizetős sulit 6 évvel ezelőtt, igaz 5 éve csak halasztok, de előbb-utóbb az be lesz fejezve! Optimizmus, pupákok, ezt komálják a csajok!
A magasság kérdés nagy rákfenéje ennek az egész társkeresősdinek. Nem vagyok aprócska, de így sem felejtkezhettem meg a pár centis kiegészítéséről (a minimum 180 cm-t így már megugrottam) - ezen már nem múlhat a dolog, a találkozásnál pedig majd a személyes varázsom pótolja a centiket!
Kitöltöttem a magamról részt is. Írtam, hogy szeretek moziba, színházba járni. Meg bulizni. Meg szeretem a társaságom. Meg, akit érdeklem, az nyugodtan kérdezzen, mert én válaszolni fogok, nem úgy mint az a többi köcsög, aki nem és így veszi el a csajok kedvét ettől a kafa és őszinte ismerkedési módtól! (Ja, ha egy dagi ír, annak persze nem reagálok, mert kapjon már észbe, én nem az ő kategóriája vagyok! Arról nem tehetek, ha kasztot akar ugrani, mert nem jó neki egy másik puffancs, nem én fogom neki elmagyarázni mi a hiba!)
Férfiként tudtam, hogy úgy nem terem babér, ha én nem küldök levelet a csajoknak. Ezért esténként hazaérve beléptem az társkereső oldalra és órákig böngésztem a kínálatot. Sör, szendvics bekészítve, háttérben halkan megy a retek-klub - nehogy lemaradjak valami fontos média-borzadályról -, aztán uccú neki! Adott korosztályom minden fotós adatlapját kilistáztattam, a tetszetős képekre rányomtam, s megnéztem a többit is. Általában kinagyítva vagy egy másik beállásnál már elég kiábrándítónak tűnt az elsőre kellemes nő. Ha volt nekik más képük! Mert vannak olyanok, akiknek nincs. Csak egy kis szar igazolványképpel akarnak itt meggyőzni engem arról, hogy őket emeljem le a polcról! Nem teljesen kerekek ezek! Persze vannak normális hozzáállásúak, akik felraknak fürdőruhás vagy alsóneműs képet: ezek bezzeg komolyan gondolják! Ők tudják mit keres egy hétköznapi pasi! Ezeknek rögtön írtam, mert nincs zsákbamacska, látom fotóján az alakját, nem akarnak átb...ni. Mondjuk gáz, hogy hiába állítom be a kilót, magasságot, életkort, olyan sok rusnyát dob ki ez a rendszer: kellene olyan oldal is, ahová csak a normális csajokat engednek regisztrálni! Mert így csomó időm megy rá...
Szóval most itt tartok. Írok és várom a válaszokat. Meg azt, hogy jelentkezzenek már a bulák! Írt már pár, azokból volt kettő, akik jó fiatalok voltak, meg formáscsibe alakúak, de hiába válaszoltam nekik, hogy fussunk össze holnap, ezek még levelezni szeretnének. Elkopik az ujjam, mire ebből lesz valami randi: nem hittem volna, hogy ez ilyen munkás lesz. Na mindegy, még bírom, aztán majd még írok, hogy mennyi csajszit szedtem innen fel. Addig is kitartás, meg optimizmus!