Durvul a helyzet idefent! Ahogy a nagy klasszikus filmben mondják: a helyzet fokozódik! Esély sincs a javulásra, inkább egyre rosszabb a levegő a netes társkeresés mezején. Szinte minden kommentelő panaszkodik: kevés a sikerélmény, sok a megalázó, értelmetlennek tűnő jelenség, sok a tapintatlan, udvariatlan és önző egyed, rengeteg az átverés, a hazugság.

Természetesen más-más jelenségekről panaszkodnak a fiúk és másokról a lányok.
A fiúknak fáj a sok kiküldött levél, ami válasz nélkül marad. A rengeteg várakozás, a megalázó beszólás, az indokok nélküli hirtelen eltűnések, a vissza nem hívások, a szinte teljesíthetetlen elvárások a nők részéről, a kudarcos randik, a hamis regisztrációk, a rengeteg beleölt energia, a totális kiszámíthatatlanság...
A lányoknak probléma a rengeteg sablonos, semmitmondó levél, a sok erőszakos és bunkó beszólás, a rengeteg kalandkereső, sok a komolytalan vagy a hazug srác, baj van a fantáziátlansággal, a verbális egyéniség hiányával, az elvárásokat figyelembe nem vevő jelentkezőkkel...

Mindkét fél agyában már ott lapulnak a hallomásokból táplálkozó negatív előítéletek. Nagyon sokaknál nem teljesen kialakult elképzelések vannak egyáltalán a szándékról, a keresett személyről. Sokan csak egy mellékes dologként kezelik ezt az egészet, megfelelő odafigyelés és idő beruházása nélkül akarnak sikert elérni: persze, úgy nem megy. Páran - mivel lapulhatnak a "névtelen" regisztráció mögött - alpári stílust engednek meg maguknak vagy kiélik frusztrációikat: visszaadják a múltban szerzett sérüléseiket.

Nem védi meg a usereket semmi ezen a szabályok nélküli terepen. Semmi kialakult, elvárt és betartatott etikett sincs.

Kizárólag szavak és jól-rosszul sikerült fotók közvetítenek. De nem adjuk meg a módját, idejét egymás megismerésének. Gyorsétkezdés stílusban fogyasztják a nők a jelentkező férfiakat: egy harapás (egy szó vagy mondat vagy csak a kép megtekintése) és ha nem ízlik, azonnal kuka!
A férfiak pedig sörétespuskával lőnek a nőkre, csak úgy vaktában: 1-2 gömbölyű, sablonos mondatuk ezernyi helyre lövell ki, hátha leszednek vele egy arra téblábolót.
Egyikük sem törődik azzal, hogy a kliséktől elszakadva megpróbálják egyéniségüket egy jól elkészített adatlappal visszaadni. Nem képesek önmagukat objektíven látni és a megfelelő célcsoportnál koppogtatni: mindig jobbat akarnak, majd megsértődnek, ha nem jön össze!

S mindez csak egyre rosszabb! Páran azt mondják, hogy régen minden jobb volt. Akkor még talán a tapintatos viselkedést jobban ismerő réteg és korosztály jutott hozzá a nethez, s önmagában a lehetőség kiváltságának érzése tartotta tisztán az ismerkedős oldalakat. Manapság viszont boldog-boldogtalan használhatja és akár ezernyi reget is készíthet...
Régen sokkal sikeresebb volt. Talán, mert reálisabban ítélték meg önmagukat az emberek és ehhez igazították az elvárásaikat? Talán mert megbecsültek minden élet adta találkozást és ha megfelelőnek ítélték a másikat nem dobták el, mert van még ezernyi újabb lehetőség - például a neten?

Mindenki sérül, aki teljes szívét beleadva regisztrál. Figyelembe sem veszik, nem törődnek vele, feképnél hagyják, átverik érzéseit, csak játszanak vele. Viszont minek az egész, ha nem csináljuk komolyan?

Így mindenki, aki egy társkeresőben regisztrál készüljön fel a pofonokra! Hogy többet kap-e a virtuális térben, mint az életben, nem tudhatom, de sok frusztrációt fog összeszedni, abban biztos vagyok...