Virtuális társkeresés

Mi végre hoztam ezt a blogot létre? - vetődik fel az átlagban ez a kérdés, főleg azokban, akik a virtuális társkeresést még úgy mélységében nem is próbálták ki. Bonyolult feladat önmagában is magunk mellé társat találni. A modern - szabadságtól terhelt - világunkban az emberek nemhogy közelednének egymáshoz, hanem a maguk kis mikrokozmoszait kialakítva - mint egy óriáscsillag felrobbanása után megmaradt apró, szakadt részei - távolodnak egymástól. A bizalmatlanság megakadályozza a régi formák, tradiciók, helyek hatékony mûködését s mindenki próbálkozik azzal, amit jónak gondol. Jó esetben. Mert vannak olyanok is, akik munkájukból és hobbijaikból kiindulva nem nagyon járnak idegen emberek közé és szûkös baráti körükben már nem találva senkit inkább megbékélnek a helyzettel és várnak a csodára: hátha a jószerencse eléjük sodor valakit. Vagy igen vagy nem. S aztán ebbôl születnek a rossz, megalkuvós házasságok. De szerencsére vannak, akik viszont hajlandóak aktívan is tenni magányuk megszüntetésért, méghozzá a technika legújabb vívmányának igen kényelmes módszerével: online társkeresôkbe jelentkeznek be. A mód kényelmes, mert otthoni karosszékbôl is mûvelhetô, kockázatmentes, mert a visszautasítás nem oly sértô, megalázó, mint pl. egy szórakozóhelyen, izgalmas, mert egyszerre részegítôen nagy számú delikvensbôl választhatunk, olcsó, mert a havidíj még mindig gazdaságosabb, mint bármilyen rendezvényre a belépô, tehát sok szempontból egy igazi jótétemény: DE NEM CSODASZER! Valójában ez is az élet leképezôdése, s itt is elôfordulnak bunkók, megtévesztô emberek, szórakozni-másokat átverni akarók, dilisek, lelki betegek, félrelépôk, mûveltek és mûveletlenek, érdekesek és unalmasak, lúzerek és nyerôk, szépek és nagyon csúnyák, kíváncsiskodók és rákattantak: miért is lenne ez jobb, mint a való világ, ha a szereplôi ugyanazok?! Viszont - ha valaki már gyakorlatra tesz szert, jó emberismerô, akkor itt ki tudja szűrni azokat, akik a negatív kategóriába tartoznak, akiket széles ívben el kell kerülni! Ebben a blogban próbálom majd összeszedni mindazt, amit eddig tapasztaltam, hogyan kell jó, informatív adatlapot készíteni, honnan tudhatjuk, hogy melyik adatlap kamu, NETikett, lúzerek és nyertesek, képek elemzése, levelezéstôl a randiig, társkeresô oldalak rangsora és sajátosságaik, kik és miért szórakoznak, biztonság, jó elsô levél, stb.... Szívesen veszem majd a hozzászólásokat, amelyek egyrészt majd árnyalni fogják a képet, másrészt remélem, a beküldött történetekkel szórakoztatva lehet megmutatni a netes ismerkedés hasznát, létjogosultságát, eredményeit és esetleges buktatóit, hogy a jogtalanul illetett negatív kritkát és indoklatlanul rárakodott - "Te miért itt ismerkedsz, hiszen te tök normális vagy?!" - értetlenkedést valami jobbító szándékú és hasznos kritikává, javaslatokká fordíthassuk.

Ideális társak háza... - Olvasói levél

2008.04.26. 08:00 Line24

Újabb levelet kaptam, ami egy kedves olvasómtól - Nick-től érkezett -, aki egy kicsit helyre teszi a netes társkeresést ért kritikákat - ill. a társkereső férfiak kisebbségben lévő, de igen deviáns viselkedését bemutató postomra reagálva - a nagyobb átlagot veszi górcső alá és teszi meg észrevételeit.

...ismeritek azt a viccet (most csak zanza, mert hosszú), hogy felépül az ideális férfiak háza, ahová, ha bemegy a Nő, akkor minden emeleten eldöntheti, hogy megfelel-e neki az ott található pasi, avagy feljebb megy, de vissza már nem térhet!
Első emelet: „jóképű, kedves férfiak”
Tovább megy kiváncsian a másodikra: „jóképű, kedves, családszerető férfiak”, Harmadik: „jóképű, kedves, családszeretû, jól kereső férfiak”
- Mi jöhet még? – kérdi és felmegy a negyedikre: „jóképű, kedves, családszerető, jól kereső férfiak, akikkel fantasztikus a szex”
– Vaaauuuu – gondolja, de még van egy ötödik emelet is! Hezitál... ám csak felmegy, ahol ezt látja kiírva: „ezt az emeletet csak azért építettük, hogy bebizonyítsuk, a nőknek semmi sem elég jó"
Nos, bár mókás és van is benne valami, nem egészen így áll a dolog a való világban…

A férfi verzió egyébként: első emelet: „csinos, főzni tudó lányok, akikkel jó a szex” … a másodikon még senki sem járt… Nos - ez se teljesen igaz…
 
Mert bizony, tisztelt uraim, nem igaz, hogy a nőknek semmi sem elég jó, bezzeg szegény férfinak elég, ha középtájt megragadják (gyomor és fütykös)! Persze mire jó ez és meddig? - kérdem. S mennyire jogos és tipizáló ez utóbbi megállapítás is? Annyira, amennyire, hogy ezen a rohadt neten csak a hülye hisztis, elégedetlenkedő, buta, ápolatlan, lerázós, magáról sokat képzelő, házimunkát hírből nem ismerő nő regisztrálna fel!
 
Sok pasi élete során megkapja (akár a neten, akár a való életben) - ezer másik férfi szemében MISS IDEÁLISnak tűnő - (kívül-belül-szívben-agyban) nekivaló lányt – csak sok nem tudja értékelni, nem tudja megbecsülni! Ki még nem, ki már nem, ki sohasem, ki idővel nem, mert vagy még az EX-szel van a szíve vagy elhagyása kapcsán sértett önérzete, vagy megcsömörlött a kapcsolatokban vagy sosem tudta megkülönböztetni az önző birtoklási vágyat az önzetlen szeretettől vagy kisebbségi komplexusa van attól, ha a lány túl jó (és ezzel bekopog a romboló féltékenység, megtorlás) vagy az unalom, a hétköznapi fásultság, az egymásra nem fordított idő bosszulja meg magát és vet véget a lovestorynak. Aztán jön a felismerés, de már késő és nem segít a sírás, a könyörgés...
 
De ez már a kapcsolatok szférája, zuttyanjunk csak vissza a kezdő, udvarlási-ismerkedési stádiumba (ami elvileg a legszebb az egészben, ha jobban belegondoltok és optimistábban álltok hozzá) – és igen, vissza a világháló sztrádájára, ahol mindez fénysebességgel megy végbe…
 
Mindenkinek sír a szája a lányok "minőségéről": nem jó, ha gizda, nincs melle/popsija, de az is gond, ha molettecske, gááááz ha félszeg, de az se jó ha van önbizalma, nem jó, ha nincs életcélja, de az se ha karrierista, ha pénzesebb pasit keres, de az se ha tehetős, ha pontosan tudja kit/mit akar, de az se jó, ha tétova...
Most őszintén, kezet a szívre, kedves férfiak: Ti mind odafigyeltek pl. a külsőtökre? (ja, hogy elég, ha a férfi egy fokkal szebb az ördögnél – a lónak a… -t, rohadtul számít a vonzalom kialakulásánál az arányos és ápolt külső!)
Ti nem vagytok esetleg nagyképűek (akár önteltségből, akár a nagyarc álarcaként a csökött önbizalom elfedésére)? Oszt Ti rendben vagytok-e a saját életetekkel (vettétek-e a fáradságot normális állást keresni, az ehhez szükséges okítást végigcsinálni, kielégítő-e a munkátok, tudtok-e önállóan élni és felelősséggel intézni az ügyeiteket? Sikerült-e elköltözni a családtól és anyagi függetlenséget, sőt szabadságot kivívni magatoknak? Tudjátok kit/mit akartok az élettől s azt hogyan szeretnétek elérni?) Nos, ha igen a válasz, akkor lehet fikázni a nőket, hogy mennyire gányul viselkednek a neten Veletek! Ám, ha sem mentálisan, sem életvezetés szempontjából sem vagytok rendben, addig mi a frászt vártok? Csak az elégedetlenkedhet, aki a maga részéről megtette mindazt, ami Tőle maximálisan tellett!
 
Szóval: komolyan átgondolt és helyénvaló önértékeléssel, kellő szerénységgel, a másikhoz és saját magatokhoz való őszinteséggel, reális elvárásokkal és optimizmussal igenis van a neten mit keresgélni. Mert az se nem jobb, se nem rosszabb, mint az utca, a munkahely, a szórakozóhelyek és a baráti társaságok felhozatala. Csak egy újonnan kinyitott ajtó a világ szingliei felé, csak egy új ház, ahol emeletek vannak és sok-sok kétségbeesetten fel-le futkorászó, elszánt – kiábrándult – reménykedő – szexéhes – álszent – taktikázós – naívan őszinte – félrekefélős – kétségek közt igazit kereső – ÁM MÉGIS VALAKINEK IDEÁLIS TÁRS…

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fvtr.blog.hu/api/trackback/id/tr14441924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Line24 2008.05.06. 14:29:10

Várom a kedves látogatóktól a témába vágó élményeiket, randibeszámolóikat, érdekes leveleiket, tanácsaikat és írásaikat, hogy azokat megjelentethessem saját magunk okulása és szórakoztatása céljából.
Mail: fvtr@citromail.hu

Prücsök 2008.05.06. 14:39:49

Kedves Nick!
Ugyan kissé nőpárti ez a levél - tán az is vagy?! -, de azért vitába szállnék veled. Megint csak a férfiak szívatása, basztatása érződik ki ebből: megint mindenről mi tehetünk? Mi nem nyújtunk eleget, a mi elvárásaink nagyok, mi rohanunk vissza az exhez??? És a mai szingli nőcikék rendben vannak életvezetés szempontjából? Ti nőcik, nem ragaszkodtok a szülői ház mindent a seggetek alá toló apuci-anyucis kényelméhez? A randizgatások szintén mindent a popsitok alá toló kényeztetéséhez. Aztán amikor jönne a való élet, a munka, a szürke hétköznapok, hirtelen kipukkad a lufi és léptek tovább, mert ez a pasi is csak olyan mint a többi: dolgozik, nem képes 24 órában imádni benneteket, fáradt és néha ingerült is!?
Pont hogy felelősséggel éljük az életünket és ezért leszünk unalmasak, mert csak a meló, meg az idegeskedés és semmi romantikus amcsi filmszerű bohóság! Meg mentálisan a mai szöszke szingli nőcikék nincsenek rendben: kis "elavult" női szerep, mosogatás, takarítás, és már törik is a körmöcske, szakad a kapcsolat, megy a pityergés, hogy ők az üres fejükkel nem erre hivatottak, ők sikeresek akarnak lenni.
Szóval szálljunk már le a pasikról!

Petra Bateman 2008.05.10. 14:43:01

"Ti mind odafigyeltek pl. a külsőtökre? (ja, hogy elég, ha a férfi egy fokkal szebb az ördögnél – a lónak a… -t, rohadtul számít a vonzalom kialakulásánál az arányos és ápolt külső!)"

hát bizony... egy büdös szájtól a Világból ki tudok futni... könyörgöm... nincs rágó a világon???
hogy képes valaki úgy eljönni randira, hogy legalább egy rágót ne rágott volna el előtte, hogy ne érezzem 5 méterről is a szájszagát. ha meg gyomorbaja van, kezeltesse.
továbbá: túl sok pacsuli. gáz. elég csak jelzésértékűen, de legyen! ha munka után találkozunk, legalább legyen erre ideje. (DEZODOR!!!) ha meg van ideje rendbetenni magát, akkor pláne!!!
a nő persze legyen sminkelve, tökéletesen öltözve, ami jogos, és tényleg alap, de a férfi bármit megtehet?
néhányuknak a ruhatárát is szelektálnám kissé. rémes, hogy egyesek miket képesek magukra rángatni.
félreértés ne essék, nem öltönyös yuppieval akarok ismerkedni, de ha már valaki randizásra adja a fejét, akkor legalább próbáljon magából a legtöbbet kihozni. lehet, hogy így sem nyeri el a szimpátiámat, de legalább ne a szájszagon múljon már... :(

Prücsök: egyetértek veled. vannak ilyen nők. sajnos, egyre több. de hálistennek vannak másmilyenek is. csak nehéz őket megtalálni. ahogy a normális pasikat is nehéz. ennyi.

Gergő 2008.06.03. 18:14:10

Azért én nőben is jó párral találkoztam, akinek az asztal túloldaláról éreztem a szájszagát... és egyáltalán nem szakadt, hanem nagyonis csinos, magukra adó lányok voltak! Valamiért az ember hajlamos a szája szagáról megfeledkezni, főleg hogy a sajátját senki nem érzi.

És az öltözködés kérdése is, higgyétek el, kölcsönös. A lányok örökké azzal piszkálnak minket, hogy nem jól öltözködünk. És ezt persze ők döntötték el rólunk, a saját ízlésük szerint. De hogy az ő öltözködése tetszik-e nekem az én ízlésem szerint, az valahogy nem minden lánynak fut át az agyán, ő bizony saját magának akar tetszeni. És az eredmény az, hogy vagy totál csődöt mond nőiességből (és NE mondjátok, hogy egy szoknya, egy magassarkú, egy szép frizura, stb. nem tesz nőiesebbé), vagy túlzásokba esik, és azt hiszi, hogy a kurvás ruha a nőies... Pedig a legtöbb férfinak se az uniszex, se a kihívó stílus nem jön be.
süti beállítások módosítása