Virtuális társkeresés

Mi végre hoztam ezt a blogot létre? - vetődik fel az átlagban ez a kérdés, főleg azokban, akik a virtuális társkeresést még úgy mélységében nem is próbálták ki. Bonyolult feladat önmagában is magunk mellé társat találni. A modern - szabadságtól terhelt - világunkban az emberek nemhogy közelednének egymáshoz, hanem a maguk kis mikrokozmoszait kialakítva - mint egy óriáscsillag felrobbanása után megmaradt apró, szakadt részei - távolodnak egymástól. A bizalmatlanság megakadályozza a régi formák, tradiciók, helyek hatékony mûködését s mindenki próbálkozik azzal, amit jónak gondol. Jó esetben. Mert vannak olyanok is, akik munkájukból és hobbijaikból kiindulva nem nagyon járnak idegen emberek közé és szûkös baráti körükben már nem találva senkit inkább megbékélnek a helyzettel és várnak a csodára: hátha a jószerencse eléjük sodor valakit. Vagy igen vagy nem. S aztán ebbôl születnek a rossz, megalkuvós házasságok. De szerencsére vannak, akik viszont hajlandóak aktívan is tenni magányuk megszüntetésért, méghozzá a technika legújabb vívmányának igen kényelmes módszerével: online társkeresôkbe jelentkeznek be. A mód kényelmes, mert otthoni karosszékbôl is mûvelhetô, kockázatmentes, mert a visszautasítás nem oly sértô, megalázó, mint pl. egy szórakozóhelyen, izgalmas, mert egyszerre részegítôen nagy számú delikvensbôl választhatunk, olcsó, mert a havidíj még mindig gazdaságosabb, mint bármilyen rendezvényre a belépô, tehát sok szempontból egy igazi jótétemény: DE NEM CSODASZER! Valójában ez is az élet leképezôdése, s itt is elôfordulnak bunkók, megtévesztô emberek, szórakozni-másokat átverni akarók, dilisek, lelki betegek, félrelépôk, mûveltek és mûveletlenek, érdekesek és unalmasak, lúzerek és nyerôk, szépek és nagyon csúnyák, kíváncsiskodók és rákattantak: miért is lenne ez jobb, mint a való világ, ha a szereplôi ugyanazok?! Viszont - ha valaki már gyakorlatra tesz szert, jó emberismerô, akkor itt ki tudja szűrni azokat, akik a negatív kategóriába tartoznak, akiket széles ívben el kell kerülni! Ebben a blogban próbálom majd összeszedni mindazt, amit eddig tapasztaltam, hogyan kell jó, informatív adatlapot készíteni, honnan tudhatjuk, hogy melyik adatlap kamu, NETikett, lúzerek és nyertesek, képek elemzése, levelezéstôl a randiig, társkeresô oldalak rangsora és sajátosságaik, kik és miért szórakoznak, biztonság, jó elsô levél, stb.... Szívesen veszem majd a hozzászólásokat, amelyek egyrészt majd árnyalni fogják a képet, másrészt remélem, a beküldött történetekkel szórakoztatva lehet megmutatni a netes ismerkedés hasznát, létjogosultságát, eredményeit és esetleges buktatóit, hogy a jogtalanul illetett negatív kritkát és indoklatlanul rárakodott - "Te miért itt ismerkedsz, hiszen te tök normális vagy?!" - értetlenkedést valami jobbító szándékú és hasznos kritikává, javaslatokká fordíthassuk.

Mónika show - verbalitás halála

2008.04.30. 13:25 Line24

Épp nézem a Mónika showt, mert véletlenül sikerült korán hazakeverednem és fogom a fejem! Honnan szedik össze ezt a rengeteg beszélni, fogalmazni, gondolkodni nem tudó embert? Olyan szinten buták - tisztelet a kivételnek (persze az okos messziről elkerüli ezt a borzalmat!) -, hogy fel se fogják, hogy nem velük, hanem rajtuk nevetnek és szörnyülködnek a nézők.
Megalázkodnak, bevállalnak erkölcstelen és bűnös dolgokat aprópénzért. Esetleg az igazságot teregetik ki több millió ember előtt? Vagy csak megcsapta őket a hírnév, a média, a lehetőség, hogy 15 percre ott lehetnek a "dobozban". Na jó, de milyen áron?!
Mindegyik szex-szel, kapcsolatban él vagy abban élt vagy abban szeretne, de közben értelmesen kifejezni érzéseiket gondolataikat is képtelenek: akkor hogyan lennének képesek egymást megérteni és magukat is megértetni? Mit csinálnak ezek kefélésen és Mónika show nézésén kívül? Úristen: gyereket nevelnek! De mi lesz így abból a szerencsétlenből? Milyen példát és útravalót kap az a gyermek az életre, a boldog magánéletre??? Születnek sorban a "Mónika-Show roncsai", s felnő egy új, vagy végtelenül elesett, boldogtalan vagy menthetetlenül bűnőzővé váló "Mónika-Show generáció", akik se a szülőktől, se az ezekben a körökben egyeduralkodó ker. tévék-ből sem tudnak ellesni/tanulni semmifajta értelmes létformát...
A jó kapcsolathoz kell minimális intelligencia, átlagos verbalitás, amellyel mindenki képes kifejezni magát, érzéseit, elvárásait és gondolatait! Nincs is szebb, mint amikor van egy ember - közel melletted - aki megért, aki egy hullámhosszon ketyeg veled, akivel együtt tudtok nevetni, sírni és gondolkozni a világról. De ha valaki képtelen gondolkodni is, hogy tudnék vele együtt rezegni?
Hol van ezekből az emberekből a megértés, az alkalmazkodás, a tudatos család és egzisztencia-építés képessége? A bölcs előrelátás, tervezés, kontrol a saját életük felett? Ha már ott elakadnak, hogy ki menjen a le a "bótba" cigiért, akkor mi lesz, ha gyermekük továbbtanulásában kell megegyezniük?

S következzék egy kis hangulati jelentés, kis "bejátszás" a show adott részéből:

Mónika: - Mit is szeretnétek egymástól kérni?
Asszonyállat: - Ne nézzen rám(!) más nő, amíg vele vagyok, me' mit gondol az rólam...
Apaállat: - Ha leküld bótba és ottan összefutok 1 haverral és megiszok 1 kólát, akko' nem mondja, h kurvázok, mer' később megyek haza!
Asszonyállat: - Gyerekért ne haverral jöjjön, me' ako' az nem komoly, hát, gyüjjön egyedül!
Apaállat: - Én eddig is mentem vóna haza hazafele gyerekért, de ako már kiabál, ha ne gyere erre, meg ne gyere ide, he!
Asszonyállat: - Én akarom őt visszakapni és emellé állok 100%-osan! Csak ne kurvázzon má a faluba!
Apaállat: - Nem vagyok 1 Szilveszter Sztalone, de azé még lehetséges még engem szeretni! Azé meg mer' megnéznek a másik nők, nem vagyok én kujon, csak jól nézek ki!
Asszonyállat: - Egy ilyen embernek aki itt ül mellettem mint a körmöm alatt a piszok, annyit se szabadna...
Apaállat: - Ne mondjá má ilyeneket me' leszarom a tévét oszt ütlek tégedet agyon!

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fvtr.blog.hu/api/trackback/id/tr13442058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hhhhhhhhhhhh 2008.05.02. 12:44:08

Tudni kell, hogy ezek statiszták egytől-egyig, akik pár ezer forintért mondanak el egy előre megírt szöveget jól-rosszul. Ők nem szinészek, hanem innen onnan összeszedett kis pénzű emberek.

R 2008.05.05. 11:38:53

Sztem semmi értelme ezekről itt fröcsögni. A kereskedelmi tévék célcsoportja nem a művelt, olvasni tudó homo sapiens, hanem az atlétában sört iszogatva meccset néző állatfaj. Ebből van nálunk több, ezek agyát (?!) lehet könnyebben fogyasztásra motiválni, pl reklámokkal. Ha enyém lenne az egyik TV, én is ezt csinálnám. :)

Serrin 2009.02.08. 20:23:09

A főiskolán, ahova jártam az egyik csaj többször is szerepelt. Egyszer terhes nő, máskor feleség, stb.
Mesélte, hogy a szöveget, a gesztusokat megírják előre, nekik csak elő kell adni...
süti beállítások módosítása